Jisung nagyot sóhajtva tekerte meg nyakát, ahogy az
már elgémberedni látszott az órákon keresztül tartó tankkönyvek felé görnyedés
alatt. Elsőéves egyetemistaként feltétlenül jól akart teljesíteni az első
vizsgáin, s az sem érdekelte, hogy emiatt lemarad a legjobb kampuszon tartott
bulikról.
Készen állt újra minden figyelmét a tananyagnak
szentelni, amikor is a szoba nagylámpája felkapcsolódott, s valaki pedig a
vállára simított.
– Tudod, itt Amerikában nem olyan nagy divat a
tanulás. – Johnny szinte teljes testsúlyával rádőlt a fiatalabbra, miközben
karjaival a nyaka köré kulcsolt. – Szórakozzunk egy kicsit!
– Johnny, az albérlőd vagyok. – Jisung megforgatva
szemeit lapozott egyet a könyvében, s egy erősebb vállrántással megpróbálta
lerázni magáról a lakótársát, de nem sok sikerrel.
– Számít az valamit?
Johnny szemei sarkában mosoly ráncok húzódtak, amint
Jisung végre felé fordította tekintetét, hiába volt az a fiatalabb egyik
legleteremtőbb nézése.
– Elolvasom még ezt a fejezetet, és utána, jó?