2017. február 19., vasárnap

matin de printemps || WENSHUA

Lassan nyitogatta szemeit, a nap első, ablakán betörekvő sugaraira, melyek fedetlen testrészeit cirógatták. Aprót nyújtózva söpörte ki sötétbarna tincsei homlokából, tüzetesen figyelve arra, hogy a mellette fekvőt fel ne ébressze. Apró mosolyra húzódtak az este folyamán kiszáradt ajkai, ahogy végig vezette tekintetét szerelmén.
Feje abszurd pózban dőlt oldalra párnáján, szőke hajkoronája csapzottan és kócosan hevert bájosan nyugvó arca mellett. Ajkai enyhén elnyíltak lágy szuszogásai közepette, s még talán egy kis nyál is kifolyt szájából. Roppant átlagos és néhány helyzetben akár taszító is volt a látvány, amelyet nyújtott, Joshua mégis a világ legboldogabb, s büszkébb mosolyával illette őt.
Mutatóujját gyengéden érintette Wendy fakó bőréhez, mire annak arcizmai megremegtek, fintort varázsolva pofijára. S ahogy a fiatalabb csak azért sem hagyta abba ezt, Wendy – továbbra is öntudatlan állapotban – átvetette magát a másik oldalára, ezzel arcon csapva barátját.
– Áuh! – Joshua halkan, szitkozódva kapott a sértett ponthoz. Wendy, pedig ahogy szembe került az ablakkal, a sugarak szinte keresztülszaggatták szemhéját, s pillái szinte azon nyomban felpattantak.
Csipás szemmel, még félig álomban sandított Joshuára, majd kérdően megemelte szemöldökét.
– Valami rosszat tettem? – a fiatalabb meglehetősen csúnya pillantásokkal próbálta illetni barátnőjét, de mind hiába. Kérdése után ő is elkuncogta magát.
– Csak nem tudod kontrolálni a végtagjaidat, miközben alszol. – kezeit huncut módon vezette a lány derekára. – Jó reggelt, édes!
Miután orraikat egymáséhoz nyomta, még egy apró puszit is kapott ajkaira, majd fejét újra visszaejtve párnájára gyönyörködött továbbra is Wendy szépségében. Minden nap egymás mellett keltek, és feküdtek le, mindig látta önfeledt mosolyát, mégsem tudott sohasem betelni vele. Vajon, ezt hívják a rózsaszín felhős szerelemnek?– gondolta magában.
– Ne bámulj már ennyire! – ám az idilli állapotot nem élvezhette sokáig, Wendy végig gondolván a helyzetet, rájött, hogy is nézhet ki valójában, így inkább újra arcon csapta Joshuát, és a fürdőbe szaladva magára zárt azt, hogy miután egy órát ott töltött, a fellegekben repkedve, párja kezét szorítva sétálhassanak majd Los Angeles utcáin.

4 megjegyzés:

  1. Szia!

    Öhm, igen, megint eltűntem, és ezt is csak azért olvastam el, mert rövid terjedelmű. Erre szükségem volt, már így is a béka segge alatt vagyok, szóval... még egy kicsit várnod kell, hogy a többihez is kommenteljek.
    A lényeg, Wendy és Joshua párosa kicsit meglepett, de annyira aranyosak voltak, hogy egyáltalán nem zavart. Egy teljesen hétköznapi szituációt írtál le, mégis annyira jó volt. Jelenlegi lelkiállapotomban még ezen is majdnem elsírtam magam ><
    Köszönöm, hogy olvashattam ^^ (és sajnálom, hogy ilyen gyér kommentet hagytam itt)

    XingYi ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello!
      Ahj, nagyon szépen köszönöm, hogy mindig jössz és írsz, el nem tudod hinni, mennyire hálás vagyok érte ><
      Wendy és Joshua pedig egyértelműen nem egy megszokott páros - bár mostanában roppant gyakran látom őket itt ott együtt -, de valahogy a kép, ami megjelent előttem, teljesen kettejükre illet.
      Tényleg, nagyon szépen köszönöm hogy hagysz magad után nyomot! <3

      Ölel: Mirae

      Törlés
  2. Sziaa.~

    Bár Josh nem annyira közkedvelt nálam, mégis Wendy... Egy tünemény, és eszméletlenül imádom, így nem hagyhattam figyelmen kívül a történetet - ha már melóban haldokolva épp az unalom szélén állok. Btw a történet elején kicsit zavart, hogy a művésznevük lett beleírva, de az utolsó mondatot elolvasva úgy vélem, ez így elég korrekt, szóval nem vethetem fel zavaró tényezőként. Nagyon aranyos kis jelenet volt, megmelengedte a szívemet és legalább pár percig nem arra figyeltem, hogy csak ülök, mint egy tök. Örülök, hogy írtál Wendy-vel, remélem, előfordul majd még. Bár remélem az WenLay lesz, hahaha. Akadnak elírások amúgy, szerintem nem ártana majd a napokban még átolvasnod. És sry a pici kommentért, de amúgy sem olvasok mostanában, így a véleményezés is nehezemre esik már. Csak tudatom veled, hogy itt jártam és nagyon tetszett! Köszönöm, hogy olvashattam!

    Sumire

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaaaa
      Jaj, nagyon köszönöm,hogy írtál <3
      Wendy egy borzasztó aranyos teremtés, szóval igen hehe És amúgy bármilyen meglepő, tervben van egy WenLay... De azt még meg kell írnom >< És mostanában én is nehezen veszem rá magam erre.
      És tényleg köszönöm, hogy írtál, remélem hamarosan jobb kedvre derülsz~
      Ölel:Mirae

      Törlés